Azt nehéz lenne meghatározni, hogy pontosan mikor nőtt meg robbanásszerűen a külföldi használt gépjárművek száma a magyar utakon, ám az ma már vitathatatlan, hogy az autóbehozatal is egy amolyan rock and roll életformává kezd válni.
Ez nem feltétlenül kellene rossz hír legyen. Legalábbis egy megfelelően szabályozott piaccal rendelkező országban nem. Hazánkban azonban olyanok a törvények és a jogszabályok, melyek egyrészt nem tiltják meg egy bizonyos „szintet” el nem érő autók behozatalát, másrészt a forgalomba helyezés egyéb nehézségeit sem túl bonyolult megkerülni. Ez sem a környezetnek, sem a magyar gazdaságnak nem tesz jót. Sajnos azonban azt, aki egy 20 éves, rozsdás 316i Compact volánja mögött akar virítani, ezek a tények pont nem érdeklik.
Először érdemes megnézni azokat a kiváltó okokat, melyek valakit arra késztetnek, hogy külföldről származó használt autót vásároljon. Ezek közül talán a legnyomósabb indok az, hogy tőlünk nyugatra az autózásnak más kultúrája van, ebből kifolyólag a tulajdonosok többet költenek az autók szakszerű szervizelésére, mint idehaza. A legtöbb esetben a külföldi autók nem csak hogy olcsóbbak, de jobb állapotban is vannak, mint az azonos korú és típusú magyarországi példányok. Az árbeli különbségben persze az is közrejátszik, hogy például a német gazdaság milyen szintet képvisel a miénkhez képest. Meg egyébként is, a magyar társadalom jelentős részében van egy olyan pavlovi reflex, hogy minden, ami Németországból származik, az csak jó lehet.
Nem ritka jelenség, hogy a külföldi tulajnak egy komolyabb meghibásodás esetén a szakszerviz a kocsi árával vetekedő számlát kalkulál ki, melynek hallatán a gazdája inkább beszámíttatja egy kereskedőnél a gyengélkedő járművet. A szigorúbb környezetvédelmi előírások is nehezítik a használtautó tartást nyugaton, ezért kevesebbet is érnek kint a régebbi típusok. Ezekre a példányokra gyakran csapnak le szemfüles magyarok, mondván: „Majd megberheljük okosba, nincsen annak olyan nagy baja…”. Aztán vannak azok, akik egy olyan típusra vágynak, melyből hazánkban keveset adtak el újként, így nincs a használtpiacon megfelelő kínálat belőle. Ezért külföldről kell behozni a hőn áhított járművet.
Habár az autózás veszélyes üzemnek minősül, a használtautó-kereskedést mégis bárki bejegyezheti a cégjegyzékben, mindenféle járműves vagy kereskedelmi szakképesítés nélkül. Az elmúlt években egyre többen látták meg a lehetőséget ebben a területben, hiszen egy kisebb alaptőkével is viszonylag hamar profitot lehet vele termelni. Ennek a gazdasági életnek a valódi szereplői csak egy szeletét adják a tortának, nagyon sok a fekete behozatal ebben a kereskedelmi szektorban. Ha megnézzük a Datahouse adatait, akkor látjuk, hogy amíg 2013-ban 70700 külföldi gépjárművet helyeztek forgalomba itthon, addig ez a szám tavaly 155414 volt. Ez közel 120%-os növekedést jelent öt év alatt, amelyhez fogható piacbővülést nehéz találni a kiskereskedelemben.
Ebből tisztán látszik, hogy akar autót venni a magyar ember, csak akik ezelőtt tíz évvel inkább hitelre vásároltak, azok egy jelentős része az utóbbi időben külföldről szerez be magának megkíméltebb darabokat. Ez a tendencia a hazai újautó eladásokon is látszik, a nagy válság óta sem lendült fel jelentősen ez a szektor. Míg 2007-ben 171793 új gépjármű talált gazdára, ez az adat a 2010-es mélyponton 60378 volt. Azóta valamelyest elindult felfelé, ám tavaly még mindig csak 116000 „nullkilométeres” autót helyeztek forgalomba, melynek egy része ráadásul vállalati flotta vásárlás, és további 11%-a reexport (adózási okokból Magyarországon regisztrált járművek, melyeket rögtön ezután ki is vonnak a forgalomból és külföldön értékesítenek).
Fontos szempont a környezetvédelem is ebben a témában. Főleg a dízelbotrány óta a nyugati országokból megpróbálják kiszorítani a dízelautókat. Ezeknek nagy felvevőpiaca többek közt hazánk is, bár a helyzet sokat javult az elmúlt időszakban. Míg 2007-ben a behozott járművek 72%-a dízel volt, tavaly az 50%-os határ alá csökkent a behozott gázolajosok száma. A legkedveltebb célpontjai az autóimportőröknek továbbra is Németország és Ausztria, ám érkeznek autók Hollandiából, Olaszországból vagy Angliából is.
Az utóbbi években rengeteg mikrovállalat jött létre kifejezetten autóimport tevékenység céljával, ez lett az új megélhetési forma sokak számára. Ám a járművek behozatalát feketén végzők száma egyre csak nő, és a be nem fizetett adók és járulékok sem erősítik a magyar gazdaságot. Ha kialakítanának egy olyan szabályozást, melyet nem lenne ennyire egyszerű megkerülni mint a mostanit, továbbá jobban ellenőriznék a kereskedéseket is, az komoly változásokat eredményezne a hazai használtautó piacon. Rövidtávon hatalmas visszaesés következne be a szigorúbb jogszabályok által, de a magyar vásárlók általános tájékozottsága is komoly fejtörést okozna bizonyos „hobbi autókereskedőknek”. Sokan ugyanis nincsenek tisztában alapvető jogaikkal használtautó vásárlása esetén, ezért sokszor esnek átverések áldozatául.